Sokan nem is gondolnák, hogy az ország távoli szegletében található, alig 900 lelket számláló kistelepülés múltjában is fellelhetők országos, sőt nemzetközi hírnévre is érdemes személyek. Jándon két helyi születésű nevezetes személyt tartanak számon.

Jándi Dávid

Kis községünk híres szülötte, akire méltán büszkék lehetünk a nagybányai művésztelep harmadik generációjához tartozó festőművész, Jándi Dávid / eredeti neve: Léderer Dávid/ Jándi Dávid elszegényedett zsidó család gyermekeként született 1893. április 3-án Jándon. Édesapját Léderer Leopoldnak hívták. Foglalkozása kisbirtokos napszámosként volt számon tartva. A későbbi festőművész igen tehetséges fiatal volt. Osztályzatai mindig jeles vagy kitűnő volt, erre szolgál bizonyítékul a mellékletben található naplóbejegyzés. 1911-től a nagybányai művésztelepen Ferenczy Károlynál, Réti Istvánnál és Thorma Jánosnál tanult. 1914-1918 között az I. világháborúban harcolt, 1915-ben szabadságát a művésztelepen töltötte. Ebből az időből származó vázlatkönyvei már jól mutatják a kibontakozóban lévő fiatal művész későbbi stílusát és témáit: mozgalmas, erőteljes aktkompozíciói mellett tájak és önarcképek tűnnek fel a rajzokon. Jelentős arcképei, pl. az 1922-ből származó Fekvő akt című kép, a Fekvő Vénusz, a Női akt 1934-ből, Aktok tájban 1920-ból.

1922-ben Jándi Budapesten bukkant fel, ettől kezdve folyamatosan és párhuzamosan volt jelen a főváros, illetve Nagybánya művészeti életében. Budapesten a Képzőművészeti Főiskola Grafika Tanszékén egy félévet töltött. 1925-1930 között minden évben járt Olaszországba, Velencében és Firenzében. Itália nagy hatást gyakorolt a fiatal művészre. Képeiben visszatükröződik az itt szerzett élmények és tapasztalatok szépsége és gazdagsága. Jándi folyamatosan jelen volt a korszak fontos kiállítóhelyeinek tárlatain. 1923-ban Belvederben, 1926-ban pedig a Nemzeti Szalonban, 1937-ben a Tamás Galériában szervezett gyűjteményes kiállítást. 1926-ban a Nagybányai Festők Társaságának rendes tagjának választották. Rendszeresen kiállított különböző erdélyi városokban is, és 1930-ban alapító tagja volt a Barabás Miklós céhnek, amelynek első kiállításán szimbolikus jellegű Ego Sum című képével vett részt. 1942-től részt vett az Országos Magyar Izraelita Közművelődésű Egyesület Tárlatain. Nagybányai tájak mellett elsősorban olyan ószövetségi témájú műveket mutatott be, amelyek művészetében korábban is megjelentek. Egyes feltételezések szerint Nagybányáról deportálták Auschwitzba, mások szerint még a deportálás előtt megölték Nagybányán. A II. világháború idején családja többi tagjait is elhurcolták. 1947-ben a Fókusz Galéria rendezte meg első emlékkiállítását Örkény Strasser István szobrásszal közösen. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galéria szintén rendezett emlékkiállítást.

Jándi Dávid művei régóta rendszeresen szerepelnek aukciókon, szép számmal előfordulnak magángyűjteményekben és számos múzeumban. Művei a következő múzeumokban találhatók: Budapesti Történeti Múzeum, Hermann Ottó Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Legújabbkori Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Országos Zsidó Múzeum.

1994. szeptember 10. és október 16-a között a MissionArt Galéria és a Miskolci Galéria közös emlékkiállítást rendezett Jándi Dávid festőművész tiszteletére.

Kakukk Imre

1. Kakukk Imre fatorony építő ácsmester. Csiszár Árpádnak, a vásárosnaményi Múzeum egykori igazgatójának adatai szerint 1766-ban született Jándon. "Paraszt" ácsként említik, ami talán annyit jelent, hogy a maga erejéből, természettől kapott adottságainak köszönhetően lett ácsmester.

1781-ben mindössze 26 éves volt, mikor a felirat tanúsága szerint Bán Péter legényével a remekbeszabott, ma is látható (nagy)Lónyai fatornyot építette.

1782-ben Vitkán emelt egy 12 öles (kb. 23 m magas) harangtornyot, mely szinte hasonmása volt a Lónyainak. Ma már nem látható.

1790-ben Matolcson (Tunyogmatolcs) a torony sisakját készítette.

1791-ben szülőfaluja, Jánd bízta rá a fatorony építését azzal, hogy Kancza József útmutatását követve készítse el a 35m magas építményt.

Az egy évi csapatmunkával készülő építmény impozáns méretein kívül főképp zárt kerengőjével tér el ismert műveitől. Sajnos ma már ez sem látható.

1798-ban Hetén tolta tovább a fatornyot. A Fehérgyarmat tőszomszédságában álló Nábrádi fiatornyos sisak, a fehérgyarmati templom sisakjával és a kárpátaljai Cserfalván álló fatoronnyal együtt kétségtelenül Kakukk Imre alkotása.

A jándi mester sajátos egyéni jelölése abból állt, hogy az egyes összeillő darabokat az égtájak szerint három esetben nagy kezdőbetűvel: K-D-N jegyezte, észak felé azonban kis "e"-vel.

Másik jelentéktelennek tűnő sajátosság - a faszög fejének a kiképzése. Kakukk Imre brigádja az említett objektumoknál a négyzetes fejű faszögeknek a sarkait szedi le. (Mások az ütésektől szétzúzódott szögfejet levágták, vagy a négyzetesen kiképzett faszög éleit szedik le.)

1808-ban, 42 éves korában, viszonylag fiatalon halt meg.

Oldal: Falunk híres szülötte
GÁL FARM VENDÉGHÁZ - © 2008 - 2024 - galfarm.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat